Csak ülnék egymagam
Mit tennél akkor?
Behunynám szemeim
Mernél-e nézni?
Ha érintést sem akarok
Hagynál-e engem?
S szavam sem lenne
Hallgatnád-e a csendet?
Csak nyugodnék
semmit sem várva
Nem érezném már
a holnapot
mint angyalok
kik láthatatlan csüngnek
s mindenük csak
időtlenségbe fagyott
a mindent tudónak
kellenék-e úgy?
Ha nem, ma már nem bánt
csak lennék így
mint ki sohasem voltam
egy letörölt lábnyom
mit szekrénybe sorolnak
s, hogy melyik voltam?
teljesen elfelednek