Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Téli alkony

, 43 olvasás, frank , 2 hozzászólás

Természet

Rebbenő szellő pelyhes hóval
Kereng a tömött égen.
Finom szerkezetei közt
Némán, ül a tisztaság.

Súlyosuló homályban,
Törtbájú nap szendereg.
Magányos körein hullámzik,
Hevülő lüktetése még.

Csecsemő ártatlansággal
Piheg a táj. Görbült leveleken
Hintázik feledten az idő.

Elnézem, mint költözik
Az ablaküvegen és szárnyasul
A jégvirág borostás szélein az est.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: frank
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 36
Regisztrált: 2
Kereső robot: 11
Összes: 49
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Pekka


Page generated in 0.0466 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz