Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Lehetetlen

, 323 olvasás, hook_ , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

S én mindent magam mögött hagynék;
Csak végre békét lelnék.
Bársony föveny és kristály forrás...





-részlet-


S én mindent magam mögött hagynék;
Csak végre békét lelnék.
Bársony föveny és kristály forrás;
Árnyékos liget és vidám zsongás.
Ez lenne édes otthonom;
Mindig félnék, csak álmodom.
Nem kénne semmi mi most van,
felhagynék a haladással.
Télen fáznék, meglehet.
Emlékembe fagyna a lehellet.
Csontig hatolna a jéghideg fájdalom;
De akkor se lenne mit bánnom.
Mert érezném, hogy végre igazára élek;
S mint őrült semmitől se félek.
Vállamon nem lenne a bizonyítás terhe;
Nem lenne szükség keserű könnyekre.
Télen fáznék, meglehet;
De metsző hideg, mi kell nekem.
Akkor bizton tudnám, hogy vagyok.
Elég! Mást... mást akarok!
Vajon téphetném-e papír láncaim?
Szétfeszíthetem józanész rácsait?
Menekülnék, de fogva tart a tudat;
Nem ismerem a helyes utat.

Megjegyzés: 2002. IX. 24.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: hook_
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 99
Regisztrált: 0
Kereső robot: 14
Összes: 113

Page generated in 0.0842 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz