Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elmúló idők fantáziája

, 36 olvasás, imreolaah , 0 hozzászólás

Elmélkedés

    Röpül madárként
    tegnap ízében a varázslat
    oly sokat vártam tőle
    de soha nem úgy jött
    ahogy téli bokor mellett
    elolvadón
    földre terül a tapadás
    s férges földek sóhajtanak fel
    várva már, hogy családja legyen
    a fának, s csalánja az eltévedt
    űrnek, úgy
    vadként araszolt előre
    futva
    máskor fázón letérve
    s nevetve amin csak tudott
    röpült el előttem madárként
    tegnapok ízében a varázslat

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: imreolaah
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 36
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 48

Page generated in 0.0507 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz