Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Haza várlak

, 38 olvasás, Csomor Henriett , 2 hozzászólás

Szeretet

    Tudom, holnap utazol.
    Teli vagy vággyal,
    s izgalommal,
    hiszen rég nem
    voltál sehol.
    Ha erre gondolok,
    meghasad a szívem.
    Titokban már most
    nagyon hiányzol.
    Pedig még
    el sem indultál,
    mégis arra várok
    hogy sugárzó arccal
    hazatérjél boldogan.
    Istennek legyen hála,
    a régi szép időkben
    sok mindent láthattál,
    amikor a szíved megkívánta,
    útra keltél örömmel.
    Veled futottak a hegyek,
    völgyek, s a házak is.
    Kísért a nap sugara,
    mire nyugovóra tértél
    fejed felett ragyogtak a csillagok.
    A nevezetességeket,
    amiket csak egyszer
    tekintettél meg,
    s azt örökre az
    emlékezetedbe vésted.
    Kívánom, hogy
    ez alkalommal is
    a gyűjtőt élmények,
    gazdagítsák lelkedet.

    2021. október 14.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szeretet
· Kategória: Vers
· Írta: Csomor Henriett
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 28
Regisztrált: 2
Kereső robot: 13
Összes: 43
Jelenlévők:
 · arttur
 · Csontos


Page generated in 0.0436 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz