Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elmúlás

, 39 olvasás, Erdossandor , 1 hozzászólás

Halál

Nézem, ahogy fekszel összeaszott testtel,
könnyeim hűsítik drága homlokodat.
Hálásan nézel rám láztól izzó szemmel,
pedig nem is tettem én érted oly sokat.

Bár lehelhetnék még beléd életerőt,
hogy újra nyíljon benned sok lélekvirág.
De tudom, rád borítanak bús szemfedőt,
és szegényebb lesz nélküled ez a világ.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Erdossandor
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 36
Regisztrált: 3
Kereső robot: 14
Összes: 53
Jelenlévők:
 · boszorka
 · frank
 · Friedrich
 · gazzo


Page generated in 0.0385 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz