Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Méltóság

, 50 olvasás, Pekka , 3 hozzászólás

Elmélkedés

Világi méltóság, hitszegés vagy jóság - mit sokan elvesztenek,
Hol kínjuk hamvukká, aranyfüst korommá szárad, s odavesszenek.
És kik - őrség védik, vagy már nem is kérdik, csupán porrá enyésznek.

Kimért a valóság, tisztesség az ország, lelkében nagy kövekkel,
Elmerült hívsága, mára száradt ága - semlyéken tört törekkel,
Pelyvából kihúzott, apróra zúzatott fiatallal, öreggel.

Hírnév vagy dicsőség, csak elvont csúf szépség - kik ölnek mind elvesznek,
És vergődik is tán, rejtekén a pisláng, hamuvá sem lehetnek,
Tétova árnyakkal, takarják szavakkal, s idővel porrá lesznek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Pekka
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 44
Regisztrált: 0
Kereső robot: 16
Összes: 60

Page generated in 0.1007 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz