Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Földönfutó lettem

, 36 olvasás, Csomor Henriett , 1 hozzászólás

Sors

Arcul csapott az új év.
Hiába reméltem jobb évet.
Jaj, minek is áltattam magam.
Mikor már érezni véltem,
sorsom furcsa fintorát, mely
ismét jól megleckéztetett.
Kirúgott a nagy úr, az igazgató úr.
Na nem úgy, mint a macskát, két lábbal.
Csak szép finoman, vállveregetéssel.
Mintha győztesként hagynám el
a csatateret.
Kitüntetést nem kaptam
soha sem, azt nem is vártam el.
Csak néhány jó szó ért utol hébe-hóba.
Földönfutó lettem, akár a
többi gyarló ember.
Könnyeimben csónakázok,
szerencsére a cipőm még nem lyukas.
Istenemre mondom,
ha majd egyszer talpra állok, kemény leszek.
De még egyszer hadba nem állok.
Ha úgy tartja kedvem,
hagyjatok egy sarokban
thenerim hallatán zokogni.

2015. február 08.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: Csomor Henriett
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 29
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 43
Jelenlévők:
 · Csontos


Page generated in 0.0454 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz