Navigáció


RSS: összes ·




Színmű: Pirkadatlan

, 90 olvasás, VDavid , 0 hozzászólás

Hit és vallás

Sötét az éjjel
s nincsenek hangok.

Csak az álmok
evilágból születő
lidércek s átkok.

Vágatlan valóság,
kitekert képzelgésekben
hol az igazság?

Beteljesülne e valaha,
ha ott se lettem volna?


Vagy éppen
más honnan jött,
másokkal,
más hogyan,
más időben,
egy emlék foszlányban.

Korosodó deres pillantásban
árvuló újszülötte
némán
térben s időben-

Időtlen
mit szerelmévé tesz
a szív...

Mely hűtlen valóságba
fulladt,
hiú ábránd az
és ki kutat,
ha halálba is szenderül
ablakomról tikkadón.

A hajnali jégvirágból
pár szirom,
ha színek lepnék
s nem könnyeim,
sírotokra helyezném.

Az igazságban
hazugság lennék e
vagy
gyomrokat forgató
kiköpött hányinger
vagy egy
egy, aki merni mer.


Mert Emberinek hat
a jelmez.
Emberre feslett,
de rothadó bőr ez,
ember szabta kéz
mit már nem Isten tervez.
A szem mi magába nem lát
felnézhet az égre,
de hiába,
életek halnak
s vesznek az imába.

Adnék a valóságomból
mindenkinek egy virágot,
mit véremből
az idő kirágott,
hisz a percek súlya
falja fel a Világot.

Mert nem marad majd más
a térdeplő imáikban.
Csak egy...
Egy megteremtett Teremtő.
Ki ha létezett,
embernek keze
szívét kivájta
s az mi vérében vörös lett-
a lélek mi elveszett.

Megemelném kalapom
s levetném cipellőm,
nektek adnám
nappalom,
s vele minden éjjelem,
szellő tölcsérbe csavart
alkonyom.
Csak homokszemnyi
de morajló életem,
le omló sötétségben,
aprócska csillagfényben,
hogy a vaknak született szem
újra a léleké lehessen,
reggeli tükörképetekben
az élet élhessen.

Föld és az Ég
külön váltak már nagyon rég,
úgy a teremtés fogalma
örökség,
rothadó almából
tátongó üresség.

A tegnap halálát
a holnap szüli,
mennyeknek akarata
szabja majd a sorsok fonalát,
Istenivé téve
az emberi tragédiát.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Színmű
· Írta: VDavid
· Jóváhagyta: Vox_humana

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 25
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 36

Page generated in 0.0435 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz