Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Vers Asszáról, meg a jegesmedvéről

, 65 olvasás, across , 1 hozzászólás

Abszurd

Assza, meg a jegesmedve,
Nem lehetsz így leeresztve,
Hiszen nem vagy marabu,
Kit állandóan mar a bú,
Vagy fekete kormorán,
Ki komoran ül tomporán.

Tudjad, hogy az Elemért
Nem küldheted elemért,
Vagy hogy mennyi ötször öt,
És ha nagy a fene köd,
Délibábos Hortobágyon
Ne nyargalássz gebe háton.

Inkább nézzél mélán,
Mint berosálva bénán,
Ha érthetetlen, amit mondok,
Ereszd el, nem a te gondod,
Mert sose leszel menő,
Ha úgy küszködsz, mint Jenő.

Lepadlóztál, s a világ rajtad nevet?
Kelj fel, menj tovább, éljen a szemed!
Ne feledd, bármerre is sodorjon az ár,
Partot ott érhetsz csak, hol valaki vár,
Óvjad hát amid van, mert az a kincs,
S ne azt lesd folyton, mi az mi nincs.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: across
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17
Összes: 39

Page generated in 0.0427 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz