Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szeretem a hegyeket

, 110 olvasás, imreolaah , 6 hozzászólás

Elmélkedés

Szeretem a hegyeket!
Ott lapul meg ilyenkor
minden vad,
láthatatlan ismerős.
Csendben fűzött
levél alatt, egy mosoly,
egy talány, pár mag.

Szeretem a hegyeket.
Fél szemük Napra néz,
fél szemüket csókolják
az árnyak...
Mint kabáton egy kéz,
úgy simulnak fáik,
értelmetlen lenne nélkülük
minden magány,
s nem alhatna közöttük
szakadék,
melyen átsuhan a bánat...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: imreolaah
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 269
Regisztrált: 2
Kereső robot: 33
Összes: 304
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.7963 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz