Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ha létezel

, 139 olvasás, majkopolo , 0 hozzászólás

Hit és vallás

Ha létezel, zsidók istene, kinek igazi nevét nem tudjuk, jelét viszont népembe égették tüzes vassal,

Halld meg szavaim!

Nem kérek tőled pénzt. Nem kérek tőled kegyelmet. Nem kérek tőled vállat nyomó terhet. Élvezetet sem.

Egyet kérek csak, de teljesítsd!

Küldd le mennyedből eleven tüzed, égesse le bőröm, idegeim, húsom, csontomból hamu se maradjon. Csak a lényeget hagyd meg.

Ezt vondd be csontos kezeiddel ragyogó fénnyel, majd fogd meg és dobd a pokol legmélyére.

Ott, ahol egykori angyalaid laknak, magukból kifordultak, segítséget tőled nem kaptak, eltaszítottad őket magadtól. Ha tőled kegyelmet nem kaptak, hát kaptak a Sátántól.

A lényeget, belső lényemet kínozzák száz évig, ezerig, majd megtudja, mi az a fájdalom.

Gyermeküket abortált anyák hangja hangos siralom. Bosszúállók esküszava, hogy rajtad is megteszik, amit életükben nem tudtak. Erőszaktevők kiáltása, megbántak mindent, büntetésed elől el nem futhattak.

Torokmetszők, kiknek minden nap elmetszik torkukat, másnapra pedig begyógyul, és kezdődik újra. Itt van a világ összes mocska.

Végtelen kínok között gondolataikban olvasok. Mind megbánták, ennyit rögtön felfogok. Démon szól nekem: már csak pár ezer év, addig szólhat még itt énekem. Arcon köp, majd feszít még láncaimon.

Peregnek az esztendők a kénköves, izzó börtönöd mélyén. Kérdem a Sátánt: ennyi az egész, nincs itt pokolibb élmény?

Torzult hangon jön a válasz: vigyázz mit kívánsz! De ha minden áron erre vágysz, hát tessék:

Megszűnik a fájdalom. Üres, kör alakú terem, teljes sötétség. Egyedül vagyok.

Hangok szólnak lényemben: bűneidért megszenvedtél. Életedben mi jót tettél?

Segítettél terhes anyának, mondtad neki, hogy az élet minden kincset megér? Hát a bosszúállónak szóltál, hogy feleségét nem cserélik még egy halottra? Erőszaktevő tudta, hogy a másik fél erre nem vevő?

Őrület őrjöng lényem központjában. Igazak a hangok, de mit tehetnék én, kicsiny félénk fénylény? Nem bírom tovább, lényem összetörik. Csend.

Szakáll, hosszú haj, szegényes köntös, hajléktalannak látszó alak megjelenik.

Nem szól semmit, de ránézek, és tudom a választ.

Hagyj itt engem örökre,

De kegyelmezz nekik!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Vers
· Írta: majkopolo
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 280
Regisztrált: 2
Kereső robot: 33
Összes: 315
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.2002 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz