Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Változatok az életre

, 40 olvasás, Cselényi Péter , 0 hozzászólás

Elmélkedés

1. Az élet én vagyok!


Felfogni ezt tudod? Nagyon nagy ez dolog.

Kenyér és víz: adom, kereszt a vállamon,

ne égd a csillagot, belőle én vagyok

A téged mozgatom, miénk a hatalom.

2. Az élet? Huncut kisangyal


Mindenhol ő ott van nevetve, pajkosan.

Borítja kancsónkat-Isten rá nem szólhat.

Kioltja a Holdat s helyette űrt hozat,

a széket elmetszi-esünk a földre. Mi.


3. Az élet? Hangszer, zenegép.


... gitár. Nem, nem díszes, nem, nem aranymíves.

Az összes dallamod lejátsza és hallod.

Esetleg. cimbalom. Most én összerakom,

nem is zenél, dalol, fejünkbe béhatol.


4. Az élet-az te is és én is és ő is


Hiszen vagyunk mi mind e percben és mindig.

Sosem halunk ki és (....) lehet, hogy ez kevés.

Hisz tudni kellene: a fény jön-é erre?

Habár az Egy házát sötétben is látják.


5. Az élet? Megrágott, őskori pénzérme


Emitt van épp zseben, beléje béteszem.

Kezemben elférne s legyen, vajon mért ne?

Találtam mint Nincsbért, vizért, könyvért, mennyért

fizettem is vele, immár hasam tele.


6. Az élet égmagas lajtorja


Le van döntvén Éppen, de majd megálk szépen.

Kapaszkodom, veled, ha földed leesed....

ne esd le, ám soha, mássz és repülj ODA.

A fény ha meglegyint, a létra dől. Megint.

Lehet, nem is legyint.


7. Az élet nincs is!

Helyette van parancs: ne alma csak... narancs!!

A bűnbe bem esünk. Éden ma is helyünk.

A Holdra nem lépünk csak földezik létünk.

Parancs, enyém, tiéd, ne kérdjed ezt:, Miért?


8. Az élet:, az ördög

Lehúz a mennyekből, nem halunk meg ettől.

Taszít a földekről a mennyekből, talán a menny ledől.

Övé a lelkeink, miénk a lelkeink.

nem, nem pusztulunk el, e költemény még kell,


s a többi. Az összes! Megírjuk így őket.

a jóvilág szükség. Pokolban is. Tűz ég!


10. Az élet egy nagy, piszkos, szakadt és tépett rongydarabl


Letörli könnyeim, ha sírok... a semmin

Takarja véremet, ha ő vagy én kerget.

De hagyja csókjaim szerelmem arcain.

De akkor is bizony, ha késem puszilom.


10. Az élet van, mégis van!!


Anyagba béülve vagy éppen nélküle

velünk meg- elhitet mindent, de bármilyet.

A tűzbe nyúl, nem ég, nem is vár rá az ég.

Az éle úgy imád!... fejezd be az imád,

ne kezdd el az imád, magadra jól vigyàzz.


Etesd meg a kutyát, egyengesd az útját.

Hisz ő egyszer majd, itt, élesztget és javít

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Cselényi Péter
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 1
Kereső robot: 10
Összes: 21
Jelenlévők:
 · imreolaah


Page generated in 0.0393 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz