Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Augusztusi csillaghullás idején

, 27 olvasás, nagyvendel , 0 hozzászólás

Ezerszín

Egy szép keringő
Messze száll,
Óvatlanul betalál,
A sarki ház
Ablakán.

Minden este
Nyitva áll,
Engem mindig
Oda vár,
Szívszédítő
Dallamán,
Ahol két megfáradt lélek
Egymásra talál.

Még tombol a nyár.

Keringve, szállva,
A dal dallamára,
Ringó ritmusára,
Szerelemre várva,
Az álom elrepül,
S ott vagy az ágyban
Újra egyedül.

Augusztusi csillaghullás
Langyos éjszakáján,
Csillagpöttyös puha párnán,
Jázmin, tedd szebbé a szép párnát.

Gyertyafény csillan
Ablakod párkányán,
S könnye hullik a viasznak,
Egy mélabús dal hallatán.

Könnye csordul
A viasznak,
- De ég a gyertya még -
Siratja múló fényét,
Régi tündöklését,
S szerelmét,
A szikrát,
Ki neki mindig
Életet ád.

Mely vágyaival együtt
Fellobbant, mikor
Szerelmet remélve
Lángra gyújtotta Őt,
Így adva neki erőt.

Ám a gyertya tüze is
Elhamvad hamar,
Ha a láng végsőt
A testébe mar,
Apró a tűz,
A gyertya kis vadóc,
Ábrándos kóborgó kalóz,
Hamar elég,
A rövidke kanóc,
Álomba ringatnak
A delejes manók.



Szekszárd, 2021. augusztus 10.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 28
Regisztrált: 2
Kereső robot: 20
Összes: 50
Jelenlévők:
 · majkopolo
 · VDavid


Page generated in 0.0705 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz