Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kinézve

, 146 olvasás, Veroniq , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Felhőatlaszba álmodtam egy új világot
Pokol mélyéről az ég felé kiáltok
Magasra emelem megfáradt két kezem
Nem bír már el ez a fakó élet engem

Tépett falevél táncol lágyan a szélben
Távolabb villámok fénylenek a légben
Elered az eső vadul, hevesen ver
Gyere halálos zápor, lelkem tisztítsd meg

Ha elmúlt a vihar és kitisztult a táj
Feltűnik a reményt hozó szivárvány
Megtört szívem is telítődik színekkel
Festeni tudok újra lila ébennel

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Veroniq
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 321
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 347
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.2337 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz