Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A Múzsámhoz

, 139 olvasás, Éndroid , 6 hozzászólás

Remény

Hogy köszönhetem meg
Hogy nem ismerlek
Hogy nem fejthetem meg
Mivégre van hatalmad

Felettem

Ki vagy te?
Hogy egyetlen szavadtól
Oázis lesz a sivatagból

Hogy a pusztaság
Virágokká válik
S' fellegekből
Építhetek

Katedrálist

Azután eonnyi csendek
És csupasz fagyott homok
Míg csak a mosolyod
Újra nem ragyog

Egyetlen szavad.

És újra él minden.
Hallom a roppanást
a magok zenéjén
Ahogy szétpattannak
A föld mélyén.

A pillantásod elég

S' hegyeket emelek
Csak adj időt
Hogy újra éljek
S' a kicsirázott magok
Új életre kélnek

Világokat építek

Belőled, S' Neked
Ahol nincsenek szabályok
Ahol mindent lehet
Mi körötted ragyog

S' örökké áll

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Remény
· Kategória: Vers
· Írta: Éndroid
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 1
Kereső robot: 20
Összes: 39
Jelenlévők:
 · dtlaszlo


Page generated in 0.0402 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz