Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: torz szünött

, 33 olvasás, Tarpay , 0 hozzászólás

Néhány szóban

a pillanatbogárka elrepült
a tarló-semmi megfáradt ködébe
egykor-varázsos teste hűlt
reményként bízta rá magát a szélre

fiam meddő szerelme sajog
az ösztön-élet asszonyi világán
ölelésről lefejtett karok
kínja üvölt hangtalan a párnán

föl nem ismert óriások ülnek
a meg nem értés hűvös erdejében
szép anyák ezek kik torz gyermeket szültek

minden marad-múlik az örök állandóban
pokoli csírából burjánzik az éden
s nincs történet csupán megismételt szó van

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Szonett
· Írta: Tarpay
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 1
Kereső robot: 19
Összes: 28
Jelenlévők:
 · Öreg


Page generated in 0.0409 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz