Mindenképpen építeni kell,
hogy haladjunk előre,
ha egymás tetejére rakod a téglát,
fal lesz belőle,
költözhetsz a házba.
Ha egymás mellé teszed,
akkor pedig járda,
hogy ne járkálj a sárba,
végre valahára.
Ha a falban hagysz egy lukat,
oda rakhatod az ablakodat,
bámulhatsz a világra,
ha nem vak az az ablak,
aztán csinosítgasd,
az ajtón át kiindulhatsz a csodájára.
Végül felteheted a fedelet,
ezernyi színes cserepeket,
s elkészült a házad.
Mint egy kis ember,
nagy kalapjával köszönget Neked,
már messziről integet,
kéménye meleget sejtet.
Ha mindezeket megtetted,
másnak is megcselekedted,
Kalákában segítetted,
építgetted a Hont,
mely mindenhonnan hazavonz,
elkészült a remeked,
lesz időd foglalkozni magaddal,
magasba emelheted a lelked.
Ez mindvégig marasztal,
elhalmoz malaszttal,
Jótetteidért a teremtő
égig magasztal.
2020. szeptember 04.