Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Már nem jön

, 294 olvasás, Kiss Teleki Rita , 1 hozzászólás

Sajgó lélek

Takaró alá bújok a csend elől,
hallom, ahogy a falhoz koccan,
dúdolnék pár hangot,
de megakadnak a torkomban.
Sötétség mered a dallam végén
és nő, egyre nagyobb lesz,
sokkalta nagyobb a takarónál…
már anyámat várom a csendhez.
Az arcot, a hangot, ahogy
az életet belém kacagta,
borzadva várom, de nem jön…
és egyre fogy az arca.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Kiss Teleki Rita
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 2
Kereső robot: 25
Összes: 88
Jelenlévők:
 · Sutyi
 · Tristan Kekovian


Page generated in 1.1527 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz