Ella tartózkodó a férfiakkal. Enyhe megvetést
sugároz, kis felsőbbrendűség, amitől megriadnak
az utánameredő fiúférfiak. Az Andrássy út
szervízútján parkoló autókból duda, amonnan
biciklicsengő. Ella, mint a kelő nap, ha kedvenc
sárga-fehér szettjében megjelen.
Egy Kistehén koncerten mikrofonba mondja
neki a gitáros: így ahogy vagy jöhetsz, szép vagy.
A neved? Érthetetlen miért kiáltja: Mari, s el-
rohan. Azóta sok víz lefolyik Ella fürdőkádjából.
Ha kielemezné valaki tudós: kéjvíz, afrodiziákum,
ilyesmi. Ella
elhatározza első, aki bejön neki, az első randi után
odaadja amit. Nem képzeli meghódíthatatlan,
bevehetetlen oltári-arany-bazárnak magát, és nem
vesz föl fehér ruhát többé. Szabadul saját, fojtó
imázsától, füttyöghetnek utána. Visszamosolyog
minden „úgy megdudúdu”-ra, ha nem jön be az
első, beugrik a szervizúton csillogó sportkocsiba,
csak ne legyen már annyira Ella.