Navigáció


RSS: összes ·




Slam költészet: Üvegtető alatt

, 343 olvasás, Kmiki , 1 hozzászólás

Boldogság

Süt a nap jobbról-balról,
megtört fény szűrődik szemembe fentről.
Közelemben bogarak vannak, azokat vonzom
legalább.

Kihúzott háttal, egyenes
tartással merengek a távolba,
mintha lenne bármi értelme.

Furcsa madárhang hallatszódik, lenézek,
nem látok semmit. Ha egy pillanatig
tovább bámulok a semmibe - „semmibe”,
talán megpillanthattam volna, ahogy repül.
De addigra már elfáradtam.

Lenézni egyátalán nem fárasztó.
Kellemes veszélyeket rejt magában.

Ha egyszer felnézel, tudni fogod,
mindig mindent jobban csinálhattál

volna. A tűző Napot lágy égbolt
veszi körül. Éjszaka a Hold és a fénylő
csillagok nyújtanak menedéket a sötétség
elől.

Egy üveg mézet szorítok a kezemben.
Van, amikor legszívesebben
falhoz vágnám. Még nem
sikerült kinyitni. Összetörni lenne
a legegyszerűbb megoldás,
csak földhöz baszom és enyém

lehetne.

Elromlott fűnyíró halkan
súgja a fülembe, „bocs tesó, nincs tüzed? ”.
Közben rájött, nincs erre szükség.
Újra bekapcsolt és elkezdte szelni
a reggeli csend hullámait.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Boldogság
· Kategória: Slam költészet
· Írta: Kmiki
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 72
Regisztrált: 3
Kereső robot: 35
Összes: 110
Jelenlévők:
 · Pacsirta
 · Sutyi
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0866 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz