Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Oláh Imre: én

, 196 olvasás, imreolaah , 3 hozzászólás

Ars poetica

írok
mint patakban a kövek
lemorzsolt csiszolt temérdek
hang nélkül karcolt mélyet
hűs egymásutánt


a szavak
fönt úgyis elégnek
bensőnkben maradnak csak épek
futnak mint körkörös ívek
névtelen homály

írok
mint árnyékot a kertek
olykor felborzoló szépet
kagylóban lefolyó leplet
sok emberi hibát

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ars poetica
· Kategória: Vers
· Írta: imreolaah
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 37
Jelenlévők:
 · engs


Page generated in 0.0391 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz