Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Lelkem keresztfája

, 41 olvasás, Kyramoon , 3 hozzászólás

Elmélkedés

Írásban, azt hiszem, jobb vagyok,
mint szóban, de vannak
édes-keser történések, látomások,
és sóhajok törnek fel csak belőlem,
határt szabnak kifejezésben
lelkemnek, hatalmasabbak nálam,
kezem megremeg, s bár vágyam,
hogy felszínre törjenek a szavak,
a mélyben lassacskán szertefoszlanak.

Olykor kifeszít a szándék
lelkem keresztfájára,
s nem hagyja, hogy üres sóhajjal
múljak el, gondolatokkal táplálja
gyötrődő testem, ujjbegyemre,
homlokomra, szájamra csöppent
belőlük, napokig velem időz,
őriz, legyez, cirógat,
de a feszületről le nem emel.

Ilyenkor tudom, végig velem marad,
de nem ad nekem lepke-szárnyakat.
Biztat, megsirat, sóvárogva várja,
hogy a föloldozást egyszer megtaláljam.
S amikor kihányom magamból a szavakat,
ő is megpihen a keresztfa alatt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Kyramoon
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 17
Regisztrált: 3
Kereső robot: 13
Összes: 33
Jelenlévők:
 · Ifjabb_Tok
 · Magyar Anita
 · Öreg


Page generated in 0.0412 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz