Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mese

2019-11-15 09:00:01, 70 olvasás, Kovács Sándor, 9 hozzászólás

Platán hegyére ült a szürke Napkirály,
homályuszálya sárga sárba lógva leng,
a kackiás vitéz, az Ősz figyelve áll,
uralkodót vigyáz, avarsubája csend.

Egy árva udvaronc egyen-kabátja száll,
rekedt dalába Széllegény belépni rest,
tarisznya rejtekébe dugja két kezét,
előkotorni tó-lavórnyi kőlevest.

Sötét manó a Hold, karéjos arca dér,
irigy varázslatára jégacél simul.
A Napkirály, az Ősz, s a Széllegény halott.
Lovagja vállait karolva táncra kél
az Éj, de mozdulatlanul...

2019. 11. 10.

Természet

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Kovács Sándor
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 26

Page generated in 0.0419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz