Navigáció


RSS: összes ·




Blog: A kápolna

, 13 olvasás, Tiberius , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Temesvár határába, áll egy
kápolna egymagában.
Nappal csak varjúk tanyája,
alkony a varázsa.


Kopott Mária kép lóg a falon,
kiégett mécsesek egy kis
asztalon. Senki nem tudja, milyen
régóta állt ott ez a kápolna.

Mécsesek gyúlnak minden este,
Valakire áhitattal emlékezve.
Kinek árnyéka megjelenik a falon,
talán a képzelet játéka van azon.

Az árnyék nem él, az emlékezet igen,
a nép emlékszik, hetediziglen.
Egy ember, kinek a nép volt a minden,
akikért meghalt, szenvedésben.

Szörnyű halál lett a vége, tüzes
trónon ért véget az élete.
Diadalt ült az uraság, meghalt
a parszt királyság!

Dózsa György volt az ember
kit a nép bálvényozott, remélve, hogy
kiharcolja az emberi jogot, ami
szomorúan a porba hullott

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Blog
· Írta: Tiberius
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 15

Page generated in 0.0352 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz