Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Természet
    5. ›
  5. Megágyaz magának

Vers: Megágyaz magának

, 261 olvasás, Ifjabb_Tok , 14 hozzászólás

vers, versek, természet,

Természet

Nyirkosan didergő reggelek
zord szépsége
a kelő nappal megremeg,
távolban, az izzó horizont
harmatfoltos ködtengerét
messzire űzi a napmeleg.

Csalogány dallamú levelek
hullnak rendületlenül
bágyadt esküvéssel,
a hajnali frissesség
mutatja útjukat,
kézen fogva a napsütéssel.

Messzi bércek között,
hegygerincek tövében,
otthagyott lépteim kutatom,
fölöttem tölgyek erdeje,
alattam óarany pompa,
s én térdig avarban utazom.

Köröttem lombokból vetett
takaró alatt, alszik az ősz,
ajkát nem hagyja el panasz,
míg körötte álmosan ásító
kanyargós utakon,
megágyaz magának a tavasz.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Ifjabb_Tok
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 0
Kereső robot: 25
Összes: 34
Page generated in 0.0429 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz