Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mióta elmentél

, 59 olvasás, Bánfai Zsolt , 8 hozzászólás

Halottak napja

hét tél csikorgatta azóta
lábam alatt a rögöket
huszonnyolcszor peregtek köröttünk
homokóráikon az évszakok

mióta elmentél –

hetedik tavasszal ébredtek a muskátlik
a balkonládákban állandósult
melankóliára
hetedjére és hétrét izzott fel a nyár
az ereszen rekedt délután
madárlátta dalára

hétszer fúltak rőt avarba a körúti fák
menetelve elegáns ünneplőkben
hétszer fordult meg a kerék
rozsdás-lassún nyikorogva
mint kakas a téli torony-szélben
beszőve mindent mi halni akar –
árnyéka lapul a sírkerti ösvényen
parti árokban és a selymes sárban
fordult a kerék a napon
és imára döccent az éjben…

február volt, nyolcadika
mikor elmentél észrevétlen

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: Bánfai Zsolt
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 6
Kereső robot: 14
Összes: 42
Jelenlévők:
 · arttur
 · boszorka
 · etele
 · hegeanna
 · Kovács Sándor
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0452 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz