Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Magányminták

, 289 olvasás, Bánfai Zsolt , 10 hozzászólás

Magány

Kikötő

Hullámrétet szánt a leolvadó Nap.
Fregattmadár árnya siklik,
szárnya alá kap a narancsos délután.
Halászfalu remeg a szélben.
A vitorlák fehéren nyíló rózsák –
árbócok imbolyognak;
fogpiszkálók lavórnyi kékben.



Október

Őszi palettán lépkedek,
lábam alatt szivárog a nyár.
Színes ecsetek a fák.
Az ágak reszketeg karok –
ráncos, túlvilági antennák.

Elszakad távolban a köd,
párkányon tűnődnek a madarak.
Vérző tájat fest az idő –
a fák kérges bocskorára
rozsdás lombok hullanak.



Est

Néha a sorok összefolynak
és hullámokat vet az írás.
Kondul az éj. Metsz a csendje.
Fáradt leplét hátrahagyva
matt tükörben leng az este.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Magány
· Kategória: Vers
· Írta: Bánfai Zsolt
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 54
Regisztrált: 0
Kereső robot: 21
Összes: 75

Page generated in 0.0629 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz