Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Non omnis moriar

, 248 olvasás, piciedith , 6 hozzászólás

Hit és vallás

Rácsok mögött halálomig,
elárultak, ez vár rám.
Menthetném, de nem tehetem,
hazug szót nem vallhat szám.
Vörös kereszt bal vállamon,
szívembe ég, viselem.
Hitem, melyet hűen vallok,
árát vérrel fizetem.

Isten útja kísért minket,
beragyogta egünket.
Minden harcban vezérelte
kardot tartó kezünket.
Felemelt a szegénységből,
mesés kinccsel segített.
Hisz két keresztes egy lovon
a harcban csak veszíthet.

Titkokkal szőtt arany csillog
szegény lovag zsebében.
Irigység és harag villan
fösvény Fülöp szemében:
Ármányok és hazugságok,
bármi áron, Kelemen,
Szerezd meg a mesés kincset,
király vagyok, kell nekem!

Hamis vádat koholnak ránk,
azt kiáltják: "eretnek",
ostrom alatt várak, falak,
behódol a seregnek.
Dicső útra bús alkonyat
októberi hajnalon.
Kincsek helyett vérben fürdik
Fülöp a romhalmazon.

Messze száll a máglya füstje,
messze viszi hírnevünk.
Nem tört meg a nyomás alatt
maroknyi kis seregünk.
Lelkem Isten úgyis óvja,
nem féltem én életem.
Inkább halok lábaimon,
mint hogy éljek térdemen.

Megjegyzés: Non omnis moriar - Nem halok meg teljesen

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Vers
· Írta: piciedith
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 188
Regisztrált: 1
Kereső robot: 24
Összes: 213
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.1915 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz