Még kicsi, mozgékony gyermek voltam,
Édesapám feladatot adott.
Mire megjön estére, meglegyen,
mert minálunk rend és fegyelem volt.
Mivel iskolába még nem jártam,
gyorsan kisurrantam az utcára.
Munka várhat, míg Apa hazaér,
kíváncsi voltam a nagymamára.
Szaladtam, mint aki bajra érez,
csupasz talpamra ragadt a szurok.
Kapujában állt öreg kutyája,
bánatos szeméből könny bugyogott.
Kisgyermekként is tudtam, éreztem,
drága mamámat valami érte.
Berohantam s láttam, az éjszaka
az örök sötétség nem kímélte.