miért van a felhőkre hinta kötve
csak pörgünk és lendülünk körbe-körbe
miért hintázgatunk úgy át a világon
hogy nem marad utánunk se por, se lábnyom
miért éget álmot a napfény szemünkbe
nem látunk, csak nézünk a távolba merülve
miért ég el a testünk ezer fokos lángon
ha nem marad utánunk se por, se lábnyom
miért kérünk időt, ha elég egy pillanat
csak elhagyjuk egymást ha eljön a virradat
miért fekszünk egyedül a vetetlen ágyon
így nem marad utánunk se por, se lábnyom