Még látszanak zászlaink
A gomolygó füstön át,
Még látjuk társaink
Utolsó rohamát,
A véráztatta földet, melyen elveszünk,
Ez hát a vég…
Idegen urak szolgái nem leszünk.
Túlerővel szemben magunkra hagyatva,
A szabadság reményét soha fel nem adva,
Vállt vállnak vetve fogadjuk végzetünk,
Idegen urak szolgái nem leszünk.
Senki sem menekül, mindenki harcban áll,
A világ mit őriztünk, velünk a sírba száll,
Bár testünk elporlad,
Hírnevünk fennmarad.
Becsület s tisztesség vértezte szellemünk,
Idegen urak szolgái nem lettünk.
Megjegyzés: Zrínyi Miklós várkapitány utolsó szavai katonáihoz, 1566. szeptember 7-én:
”Hagyjuk hát el ezt az égő helyet, és a tisztáson ütközzünk meg ellenségeinkkel.
Aki meghal – istennel lesz. Aki nem hal meg, annak a neve lesz dicsőítve.
Én megyek elsőnek, és amit teszek, azt tegyétek ti is.
Isten a tanúm – soha nem hagylak el benneteket, testvéreim és vitézeim! ”