Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Édes kis zöldes

, 95 olvasás, alfabata , 6 hozzászólás

Elmélkedés

Édes kis zöldes kaszáspókkal paroláztam,
Közben szememmel szemben vitorlákkal vitorláztak,
Tükröződve édes kis zöldes vizeken

Egyre nő az ég, én meg csak
A kaszáspókot lesem, ahogy araszol
Fölfele a fedélzeten

Hajóitok terhe nem nyomja vállam,
A tájleírás vagyok: a tenger, és fönt valami kék
És a vékony vonal vagyok a képen, ahol összeég

Csak nyolc lába akad, néha, a gerendákban el,
Ahogy kerülgeti a türkiz táncot,
Flegmán, hullámok fényében lesve szigetem sziluettjét

Jól van ez így, vitorlázzatok csak át az életen,
Míg elmellőzitek, parttalan,
Sárga celluxon fityegő, ébenzöld szigetem

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: alfabata
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 23

Page generated in 0.038 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz