Az első pénteken
aláhullt az égbolt,
az utca fénytelen
kövén szerte szétfolyt.
Azon a pénteken
vártam, mint más a csodát.
Úgy tetszett énnekem,
különös érzés fog át.
Azon a pénteken
út nyílt két lélek között,
s a forró érzelem
az éjből kávét főzött.
Megindultunk az úton,
s a ködbe bújt hídon át…
megannyi apró foton
övezte a vén Dunát.
Azóta minden nap,
minden lépés egy varázs.
Szívem, mint a lenmag,
kihajtott csillagparázs.
Azóta mindennap,
ha veled együtt vagyok,
a lelkem kincset kap,
és fényesebben ragyog.
2017. 07. 11. - 2018.