Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Változás

, 53 olvasás, Magyar Anita , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

Összekócolódott a világ,
töröttfogú fésűje
nem bont csomót rajta,
Kesze-kusza minden.
Eltévedt az élet
harmóniája, bomlik
az iszapos föld alatt,
felszívta a talaj.
Réseken hideg szél
szava átfúj,
keveredett betűkkel
hagyott nyomot,
porzó bolygó felszínén.
Napozni jár a tél
meleg tenger vizén,
sós lé már
a havas csapadék.
Zúzott hópihék hullnak
rügyfakasztás idején,
rongyos maradványok
lógnak a gyümölcsök helyén.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Magyar Anita
· Jóváhagyta: Kavics


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 2
Kereső robot: 17
Összes: 34
Jelenlévők:
 · Divima
 · GoldDrag


Page generated in 0.0681 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz