Összekócolódott a világ,
töröttfogú fésűje
nem bont csomót rajta,
Kesze-kusza minden.
Eltévedt az élet
harmóniája, bomlik
az iszapos föld alatt,
felszívta a talaj.
Réseken hideg szél
szava átfúj,
keveredett betűkkel
hagyott nyomot,
porzó bolygó felszínén.
Napozni jár a tél
meleg tenger vizén,
sós lé már
a havas csapadék.
Zúzott hópihék hullnak
rügyfakasztás idején,
rongyos maradványok
lógnak a gyümölcsök helyén.