Navigáció


RSS: összes ·




Vers: agg(ódás)

, 432 olvasás, marisom , 11 hozzászólás

Abszurd

azt az egyetlen örömöt
kellett volna
tölgyfává válva látni
de ő csak ment tovább a járdán
hátra sem simította a haját
szél cibálta az ingét
és rajta a gombokat
látott fényeket az esőben
ahogy kacsintanak

a kirakatból faszemek
nézték a lökdösődő tömeget
kik boldogan sétáltak haza
s a lámpák alatt titokban
megölelték az üres virágcserepeket
mert egyszer látni vélték a csodát
amikor egy száraz falevél
a budapesti utcán
utánuk integetett

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: marisom
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 202
Regisztrált: 2
Kereső robot: 22
Összes: 226
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pacsirta


Page generated in 0.1634 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz