Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csillagok

, 42 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Természet



Búsan érkezett az este,
nem hozott Csillagokat,
engem az elkeserített:
a ragyogás elmaradt.

Hiába néztem az égre,
nem láttam a fényeket,
a képzeletemben éltek,
nyugtatták a lelkemet.

Az életem nem volt teljes,
a sötétben kószáltam,
de tudtam, hogy jönni fognak,
azért őket megvártam.

A szerény Hold fenn volt még,
öregesen vonult el,
vele könnyen megegyeztem,
hogy nekem sok csillag kell!

Elég hamar megérkeztek,
és a fények ragyogtak,
esténként a félhomályban,
engem meglátogattak.

Velük töltöttem az estét,
az ég alja derűs volt,
a csillagfény világított,
s betakart a kék égbolt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: marisom


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 35
Jelenlévők:
 · Szati


Page generated in 0.0405 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz