Navigáció


RSS: összes ·




Vers: bezárul

, 23 olvasás, Tollas , 3 hozzászólás

Sajgó lélek



éjsötétből cibálódok fényre
agyam világosságát keresem
miért tévelyegnek az emberek
miért élnek sötétségben
mit akarnak sajnálom őket
de válaszolni nem tudok
apró fényben reménykednek
közelednek a barlang szájához
hiába nem találják a nyitott kaput
sírnak az elveszett mezők
a jajgatás nem hallszik
elnyeli a kerekerdő s vissza
már nem játssza szabadulás nincs
mire elfordulnék az ordító barlang
tátott szája örökre bezárul

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: marisom


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 18

Page generated in 0.0591 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz