Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Földrengés

, 317 olvasás, Magyar Anita , 5 hozzászólás

Segélykiáltás

Lélegzek,
parányi porkristályok
szaladnak a torkomon,
a Föld rezegni kezd,
dühös haragját ontja a világra.
Beszívom
a ködös utcákon morajló
füsttenger páráját,
mögöttem roskadnak a házak,
kormos cipőben sétál az est.
Szaladok,
markolva az élet hamvait,
hajamba csap a
pusztulás rendítő szele,
sötétség kíséri lidérces lépteim.
Menekülök
a végtelen éj fekete szemében,
kapkodom a levegő csillámait.
Halk imák hallgatnak
korgó gyomrú lármát.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Segélykiáltás
· Kategória: Vers
· Írta: Magyar Anita
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 60
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 79
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Déness
 · enzenon
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1091 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz