Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mors absumit (Bevégezve 2)

, 84 olvasás, Nftti , 12 hozzászólás

Halál

Kadmiumvörös bársony.
Feszített vásznon
angyalarcú démon ül az ágyon combjait tárón.
Kék szeme éj - szép.
Sikolya láva.
Károgó varjút rikolt kacagása.
Románca mákony, ócska riherongy máson,
Istennek poklából.
Csókja keserű mámor.
Márvány - ábránd,
ellobbant vágyláng.
Feketén fénylő hóvilág.
Parázna barázda, kemény erény, Himalája csúcs.
Tűzbeszéd.
S mázai folynak bíbort köpő óceánt,
és venomfogú viperát tekereg mocskosan,
mi állkapcsát tátja, majd a nyakadra rákap,
s mérgét átcsorgatja beléd.
Tántorogva lépsz,
fuldokolsz,
vonszolod a tested,
reszkető kezedet nyújtod felé,
még vállát érinteni akarod,
mit ezüst - fehér ingruhája szabadon hagyott.
Nehéz liliomillat száll.
Nem mozdulsz már,
csak palettád színei közt bolyongsz tovább.
Szín - árnyékvilág.
Porcelán gyöngyök hullanak alá.
Örök spirális körökben helikoptervirág.
Véreddel tetovált gyémánthalál.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Nftti
· Jóváhagyta: marisom


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 3
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 19
Jelenlévők:
 · Romuald


Page generated in 0.0631 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz