Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Anyák napjára

, 206 olvasás, starics ibolya , 1 hozzászólás

Bánat



Kérdezem az éjszakát,
merre jár?
Kérdezem a csillagokat
fenn az égen, nem felelnek
nékem.
Elmúltak az évek,
a fogason lóg még
a kötényed.
Fésűdben fehér hajszál,
szemüveged a polcon vár,
vele senki nem olvas már.
Minden olyan mint mikor
itt voltál, semmi sem változott,
nyílik az orgona, óvva nevelgetted,
most virágot hozott,
de te már nem láthatod.
Színes dobozban féltett kincseid,
semmit érő, drága emlékeid,
fakó régi fotókon gyermekek
nevetnek, legszebb emlékei
elporladt szívednek.
Kinek adjak most virágot? Kinek
mondjak verset? Kinek mondjam
anyám szeretlek?
Tavaszi széllel elküldöm
néked, édesanyák napján
köszöntelek téged.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: starics ibolya
· Jóváhagyta: marisom


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 71
Regisztrált: 2
Kereső robot: 34
Összes: 107
Jelenlévők:
 · Pacsirta
 · Sutyi


Page generated in 0.1107 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz