Navigáció


RSS: összes ·




Vers: igenanya blues

, 99 olvasás, marisom , 18 hozzászólás

Anyák napja

aznap minden egyes
lehajtott fejű lámpaoszlop alatt
ugyanaz az asszony állt
és a mellét kínálta

nyírfák
platánok
szomorú tekintetű füzek
dülledthasú tuják
mentek az utcán
gyökereiket maguk után
húzva
sároslábú tölgyekkel
egyhangú menetben

nem néztek őrá
pedig olyan szépen állt ott
mintha szobor akarna lenni

a sötétség karosszékben ült
kezét az asszony fején nyugtatta

Isten egy vakablak
párkányán könyökölt
és nézte nézte
hogyan megy föl
létrán a mindenségbe
érteni akarta az
egészet

a hold szemszögéből
a kislányom sem látszik
gondolta ott a magasban
a semmi kis asszony

hajnalban még láttam
egy lámpa fényében
vártam
ölembe potyogott az örömkönnye


Megjegyzés: 2019. 04. 25. Lotti születése napján.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Anyák napja
· Kategória: Vers
· Írta: marisom
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 2
Kereső robot: 15
Összes: 29
Jelenlévők:
 · gszabo
 · PiaNista


Page generated in 0.046 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz