Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Az utcalány és a senkiházi

2019-04-30 06:45:02, 60 olvasás, across , 5 hozzászólás

vers, versek, felnott, felnőtteknek, korhatár,

Rongy ember volt, mert szeretni nem mert,
Pedig tudta jól, a másiknak ez kell,
- ezért élt magányban -
De egy átmulatott éj után
Ott állt előtte a lány
A szürke homályban.

Kutya vonított, majd újra csend lett,
A sötétben látta a sziluettet,
S nem érzett semmit,
Mikor hozzáért a sápadt testhez,
Mely megadón várta,
Hogy megöleljék,
Nem csak azt, hogy fogják a mellét,
Mert mindent megadott…
Keresve a szempárt, melyben magát látja,
Nem az állatot.

És jajgatta az ágy
A kiégett nászt,
Míg zihálva összefonódtak,
Ránduló testükben ernyedt a vágy,
Szenvedély, s kín arctalan kókadt,
Majd cigaretta füstje szállt…

Kinyomtatom