Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fényt álmodok

, 56 olvasás, Tollas , 1 hozzászólás

Gyerekeknek



Nem alszik a sötétség, ébren van,
a homályos szemével akkor lát a
legjobban.
Társra nincsen szüksége, van, aki
őt vezesse!
Fénylenek a csillagok, s a sötétség
háborodott.
Egyedül maradtam, de cseppet
sem sírtam!
A kutyám vigyázott rám: ugatott
szüntelenül, a sűrű sötét erősen
támadott.
Azóta, ahol árnyakat találok, oda
több fényt álmodok!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gyerekeknek
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: marisom


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 2
Kereső robot: 11
Összes: 29
Jelenlévők:
 · léna
 · Öreg


Page generated in 0.0237 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz