Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Vágy

, 143 olvasás, Magyar Anita , 14 hozzászólás

Szerelem

Porcok közt karistol a vágy,
lüktető ér pattan rostok között,
mikor a szív pitvarához ér.
Dobban fülemben halkan,
kacaja lassan szivárogni kész,
mikor szétdurrant vénából folyik a vér.
Körhinta-érzés zsibbasztja a fejet,
légbuborék szórja szirmait,
mikor habzsolva levegőt kér.
Szeplős arcon elmosódik a könny,
hajszálak fonják az eget,
mikor az életritmus visszatér.
Csodával fal a vágy,
szeme kacéran csillogó opáltükör,
mikor a tekintettel összeér.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Magyar Anita
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 1
Kereső robot: 16
Összes: 32
Jelenlévők:
 · Kavics


Page generated in 0.0414 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz