Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Temetés

, 183 olvasás, across , 9 hozzászólás

Halál

Csak azért jöttem, hogy megmutassam a rosszat,
Hogy tudd, amiben hittünk, azt úgy nem lehet,
Kapzsi uzsorásként adtam, amit adtam,
Titkolva, hogy végül mindent elveszek.

S most döbbenten állsz az omló falak között,
Kapaszkodód szakadtan lebeg,
Belülről tör rád a rémisztő valóság,
Illúziók közé préseltelek.

Harang kondul a megakadt időben,
Foszladozó múltunk palástként takar,
Mint gyanta a ráragadt rovart,
Én vagyok az, ki fogva tart.

De szürke árnyamon áttör a fény
Kékre festve az eget,
- ragyogó nap az ébredéshez -
A rám dobott föld
Csak engem temet.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: across
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 3
Kereső robot: 18
Összes: 36
Jelenlévők:
 · Ifjabb_Tok
 · Sanus
 · Sutyi


Page generated in 0.043 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz