Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Összeforrva

, 184 olvasás, CserAnna , 12 hozzászólás

Magány

Fulladozok.
Szívem maradék rejteke is kiapadt.
Tartalékaimat kilőttem az űrbe.

Fázom, és üresen vacogok.
Egyedül! - kiáltom.
De csak magamat hallom vissza vissza vissza...

Hahó!
Van ott valaki?
Üdvözöllek! Én én vagyok.

Elfojtott hangok,
Belémszorult sóhajok,
Melyek éjjel a párnámra folynak.

Sötétben bámulom.
Nem mozdul, nem szuszog mellettem.
Csak fekszik ott, mint egy árva.

Hisz árva, az istenért!
Odateszem a kezem, de hideg.
Páros ágyon dupla ágynemű, az egyikben én.

A másikban a magány.
Betakarózott,
Ketten fekszünk.

Ő és én.
Összeforrva.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Magány
· Kategória: Ez+az
· Írta: CserAnna
· Jóváhagyta: aron

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 3
Kereső robot: 14
Összes: 23
Jelenlévők:
 · Aevie
 · Ilianne
 · Öreg


Page generated in 0.0413 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz