Szilánkokra tört szív,
erős konyak szaga párolog,
kifordult csuklóból kiesik a fecske.
Dohány füstje nem éget már szemet,
sárga köröm püffedt ujjbegyen
csontkérgét levetette.
Ősz halánték dombjain
habzó erek csúcsosodnak,
porba hullnak számlálható évek.
Mozaikból alkot képet az eszme,
leheletnyi vérből facsar erőt,
hintaszékben ring a gondolat.