Ne gondold! - hogy a szív beteg,
csak mert szaporán ver.
Szerelmet ringató fészek,
Életünk akusztikája.
Szavak nélkül beszél,
Tekereg a sors labirintusán,
Végigkísér vágyaid vonatán.
Test fénylő talizmánja
túlragyog minden csillagot,
Rezgő gondolattal a szív dobog.
Ott van mindig! - él s remél,
Nem töri meg vihar, sem szürkülő tél.
Verdeső bordákon szirmot bont,
Lelkünk sziporkázó ritmusára.
Gond, baj, bú és bánat,
Érzelem billentyűin zongoráznak.
Öröm, derű, jókedv és mámor,
Hedegűhúr dallamán táncol.
A lüktető szív vak szemmel
reszketve dobog bennünk.