Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Masca (Kintsugi versek)

, 424 olvasás, GoldDrag , 14 hozzászólás

Halál

Most, hogy a szavak végére értem,
fejem lehajtva hallgatom a színeket.
Talán ég mélyéről, vagy más világból,
- zakatol a vér -
suttog titkokat, híreket.

Szemem lecsukom, már a föld is remeg.
Ujjam alatt zúzott kövek, éhes fém illata.  
Füttyszóval távozik a lélek, elszendereg,
- katatón -
szentmisét celebrál az éjszaka.  

Tépett húsra,
- szívre - ken ijedt tekintet-imát a reggel,
mozdony kormozta vég-csendéletet.

Vöröslő sín,
kifakulni rest-test, nyújtózó világ,
- csepegtet hangokat - reccsent borda éneket.

Felébredek,
homlokomon ér remeg.
Kapaszkodik - emlékszálakon - az álom.

Tenyerembe gyűrt - az elme - margójára
körmölt profán rajzokat
éji ideálom.


*Masca: Latin szó, jelentése: rémálom

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: GoldDrag
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 198
Regisztrált: 2
Kereső robot: 24
Összes: 224
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.1771 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz